Kultúrális,tabuk nélkül,ezoteria,jelentések rovatban megjelent cikkeim a DebMédia oldalain

Horváth Tünde

DebMedia - Mit tegyünk és együnk, mit ne tegyünk és együnk szilveszter és újévnapján

Kultúra / Mit tegyünk és együnk, mit ne tegyünk és együnk szilveszter és újév napján

Szilveszterkor egy természetes szokás napjainkban is, hogy boldog, áldott, békés, szerencsés újévet kívánunk egymásnak, vagy is mindenből a legjobbakat.

A népszokásainkban ehhez a kívánsághoz számos hiedelem is tartozik, pl. mit együnk illetve mit ne együnk, szilveszter és az újév első napján hogy a bőség, a szerencse ne kerüljön el bennünket, illetve mit tegyünk, és mit ne tegyünk ilyenkor ennek érdekében.

Együnk:

Disznóhúst, mert a disznó előretúrja a szerencsét, és a malac befelé túr, vagy is nem túrja ki a házból a szerencsét, sőt betúrja azt.

Fogyasszunk rétest, mert a több féle rétessel a gazdagságot lehet hosszúra nyújtani.

Újév napján mindig egész kenyeret kezdjünk meg, mert ez azt jelenti, hogy az újévben minden nap kerül asztalunkra kenyér.

Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája, a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek a jelentősége, hogy ezek az apró magvak a pénz bőségét jelképezik. Ha mandula szemet is főzünk a lencsefőzelékbe, akkor az a leány, aki ezt megtalálja, férjhez megy az újévben.

Ne együnk:

Halat, mert elúszik a szerencsénk. Viszont a halnak tulajdonítottak olyan jelentőséget is, hogy együk, mert szerencsét hoz, ahány pikkely, annyi pénz.

Ne együnk csirkét, mert a csirke kifelé kapar a házból, és így kiviszi a szerencsét, illetve mivel repülni is tudnak, így elrepül a szerencsénk.

Miért igyunk pezsgőt:

Ha drága úri italt iszunk éjfélkor, akkor az év folytatása is gazdag és fényűző lesz. A pezsgő nagyon sokáig csak a leggazdagabbak, az úri társadalmi réteg itala volt.

Mit tegyünk:

A szilvesztert és az újév első napját azért érdemes jó kedvvel, kellemesen eltöltenünk, mert ezek a cselekvések egész évben ismétlődni fognak.

A durrogtatással pl. petárda, a tűzijátékkal és a trombitaszóval, az éjféli harangozással nagy zajt keltünk és ez a nagy zaj elűzi a rossz szellemeket.

Újév reggelén friss, hideg vízben mosakodjunk, lehetőleg korán reggel, hogy egészségesek maradjunk.

A lányok férfinadrágot tegyenek a párnájuk alá, s így megálmodják, hogy ki lesz a férjük.

A lányok ólmot olvasszanak, azt csepegtessék hideg vízbe, és amilyen betű alakot kapnak, az lesz a férjük nevének kezdő betűje.

Férfi, fiú legyen az első személy, aki házunkat újév első napján meglátogassa, mert ha az újév első napján az első házunkba látogató asszony vagy lány, az szerencsétlenséget jelent, de ha férfi csenget be elsőnek hozzánk ezen a napon, az éppen az ellenkezőjét jelenti, mégpedig a szerencsét.

A szerelmeseknél, házasulandóknál tele legyen a mézes bödön, ill. legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.

Mit ne tegyünk:

Újév napján ne a mosunk és a teregessünk, mert az valakinek a halálát hozza.

Ne vigyük ki a szemetest, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból.

Ne kérjünk kölcsön, de ne is adjunk bármit kölcsön, se pénzt se a használati tárgyakat.

Nem szabad ekkor orvoshoz menni vagy orvost hívni, mert akkor betegséggel töltjük az elkövetkezendő esztendőt.

Újév napján ne veszekedjünk soha! Tartózkodjunk minden nemű viszálykodástól, perpatvartól, mert különben az egész évet veszekedéssel fogjuk tölteni.

Figyeljük meg az időjárást és megtudjuk, hogy milyen időnk lesz az újévben:

Ha az újév első napján a nap süt, akkor egész évben szép időnk lesz.
Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél.
Sok csapadékra számíthatunk abban a hónapban, amikor12 gerezd fokhagymát este sóba teszünk és a só hatására ahányadik gerezd reggelre megnedvesedik.
Újév éjjelén, ha piros az ég alja hajnalban, akkor szeles lesz az újév.

Az én nagymamám kínosan ügyelt mindig arra, hogy csak disznóhúsból készült ételek legyenek az asztalon, és újév napján, csak is férfi családtag mehetett először hozzá, és soha nem mosott e napokon.

És végül a szilveszter eredete:

Ez az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúztatja, az óévet. A nev

ét I. Szent Szilveszter pápáról kapta, akit 314-ben a keresztény egyház vezetőjének választottak, és aki 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.

Horváth Tünde író - szerző
Szerzői és minden jog fenntartva
Megosztható változtatás
nélkül, mindennemű egyéb
felhasználása engedélyköteles